Tudom�ny �s uf� - a k�t sz� eleve furcs�n fest egym�s mellett. Az uf�h�v�k �s sok �tlagember elv�rn�, hogy a tudom�ny foglalkozzon ezzel a jelens�ggel. A m�sik oldalon meg sokan eleve eltorlaszolj�k az odavezet� utat, �s hallani sem akarnak az uf��gyekr�l.
Az egyik oldal, amelyet neh�z lenne tudom�nyosnak nevezni, b�r munk�j�t olykor igazi kutat�k is seg�tik, ezer bizony�t�kot sorol fel arra, hogy a jelens�g re�lisan l�tezik, itt �s most, a mi vil�gunkban. Mi t�bb, azt is bizony�tj�k, hogy m�r sok ezer �ve folyamatosan l�tezik, �s az uf�jelens�g m�g�tt gyan�tott (b�r nem bizony�tott) idegen l�nyek r�g�ta kapcsolatban �llnak civiliz�ci�nkkal.
Mi�rt van m�gis, hogy a nagybet�s Tudom�ny err�l nem hajland� tudom�st venni? Ez�rt nem lehet �s nem is szabad a tudom�nyt �s a tud�sokat hib�ztatni. K�pzelj�k bele magunkat az � hely�kbe! Mit tudnak �s tudhatnak az uf�kr�l? Igazi, tudom�nyos ig�nnyel szerkesztett foly�iratban olyan ritka az ezzel foglalkoz� cikk, mint a feh�r holl�. H�sz�venk�nt egyszer, ha beker�l. Teh�t mint tudom�nyos anyag sz�mukra nem l�teznek az uf�k �s a vele rokon fizikai vagy egy�b jelens�gek.
Ha pedig ily m�don a probl�ma "nincs", akkor foglalkozni sem lehet vele. De vegy�k azt az esetet, hogy m�gis szeretn�nek vele foglalkozni. Felmer�l a k�rd�s: ki tegye? A csillag�sz? A fizikus? A vegy�sz? A pszichol�gus? A rep�l�s, a ballisztika vagy melyik tudom�ny�g k�pvisel�je?
"Mind, k�z�sen!" - v�gja r� az eredm�nyre v�r� k�z�ns�g, �s nem csup�n az uf�bar�tok. �m egy ilyen kutat�shoz els�sorban p�nzre van sz�ks�g. �s m�g valamire, amit t�rsadalmi ig�nynek h�vunk. Vagyis kell valamif�le �szt�nz�s, amely el�teremten� a p�nzt a sz�les k�r� kutat�program beind�t�s�ra �s lefolytat�s�ra.
Ez az ig�ny jelenleg nincs meg. A gy�gyszerkutat�st p�ld�ul k�t dolog hajtja el�re: az emberek eg�szs�g�nek megjav�t�sa vagy meg�rz�se �s a profit, amit a gy�gyszergy�rt�s hozhat a konyh�ra. Ez�rt ennek finansz�roz�sa mostan�ban semmilyen akad�lyba nem �tk�zik. Ha valaki olyan kutat�si programot tervez, amely gyors hasznot hajt az emberis�gnek, sz�m�that az anyagi t�mogat�sra, hiszen a t�mogat�k is hasznot rem�lnek ebb�l.
De milyen hasznot hozhatna val�j�ban az uf�kutat�s? Csak egyetlen ilyent lehet elk�pzelni r�vid t�von: ha megfejtik az idegen j�rm�vek meghajt�s�nak eddig ismeretlen titk�t. Vagyis r�j�v�nk, mif�le energi�t alkalmaznak az uf�k gazd�i, �s azt mik�ppen "csatolj�k ki" a maguk haszn�ra. Ez k�ts�gtelen�l olyan technikai brav�r lenne, ami gy�keresen megv�ltoztatn� a f�ldi k�zleked�st �s energiagazd�lkod�st. Ennek okvetlen�l lenne haszna.
De az im�nt, a t�rsadalmi ig�nyt sz�ba hozva, nem eml�tettem m�g egy m�sik, nagyon is fontos t�nyez�t. A t�rsadalom �s annak int�zm�nyei - tudom�nyos akad�mi�k, �llamok, multinacion�lis vagy nemzeti v�llalatok, mag�nv�llalkoz�sok stb. - csak akkor t�mogatnak valamit, ha az bel�that� id�n bel�l hoz jelent�s hasznot.
Vagyis soha senki nem fog p�nzt adni olyan kutat�sra, amelynek esetleges (de cs�ppet sem biztos!) haszna majd harminc, �tven vagy sz�zh�sz �v m�lva jelentkezik! Mi�rt fektetn�nek be a mai emberek, ha a haszon majd csak az unok�ik vagy �kunok�ik idej�ben lesz learathat�?
Arr�l nem is sz�lva, hogy a tudom�ny azzal foglalkozik, ami m�rhet�, ellen�rizhet�, el��ll�that�, ami van. Az uf�jelens�g egyel�re egyik kateg�ri�ba sem tartozik. Vagyis mindaz, amit mi, szint�n gondolkod� emberek, m�g�tte sejt�nk, vagy tudni v�l�nk, a tudom�ny sz�m�ra m�g egyetlen nagy k�d�s bizonytalans�g.

Nemere Istv�n
(forr�s: tvr-h�t 1999/29. sz�m)