* jnius 28. Szarajevban Gavrilo Princip szerb dik meggyilkolja Ferenc Ferdinnd osztrk-magyar trnrkst.
* jlius 5. II. Vilmos nmet csszr hûsgnyilatkozatot tesz a Monarchia mellett.
* jlius 23. A Monarchia ultimtumot intz Szerbihoz.
* jlius 28. Osztrk-magyar hadzenet Szerbinak.
* jlius 30. Prizsban lelvik Jean Jaurs szocialista politikust.
* jlius 31. ltalnos mozgsts a Monarchiban. - Nmet ultimtum Oroszorszgnak s Franciaorszgnak.
* augusztus 1. Franciaorszg mozgst. - Nmetorszg hadat zen az oroszoknak.
* augusztus 2. Nmet-trk megllapodst ktnek. - A nmetek elfoglaljk Luxemburgot.
* augusztus 3. Nmetorszg hadat zen Franciaorszgnak. - Nmet csapatok nyomulnak be Belgium terletre.
* augusztus 4. Anglia s Belgium hadat zen Nmetorszgnak.
* augusztus 6. Ausztria-Magyarorszg hadat zen Oroszorszgnak, Szerbia pedig Nmetorszgnak.
* augusztus 11. Francia hadzenet a Monarchinak.
* augusztus 12. Anglia s az Osztrk-magyar Monarchia kztt bell a hadillapot.
* augusztus 22. Paul von Hindenburg lesz a 8. hadsereg fõparancsnoka Kelet-Poroszorszgban.
* augusztus 23. Japn hadat zen Nmetorszgnak.
* augusztus 26. Kelet-Poroszorszgban Tannenbergnl krlzrjk az orosz Narev-hadsereget.
* augusztus 27. A Monarchia hadat zen Belgiumnak.
* augusztus 30. A nmetek elsprõ gyõzelmet aratnak a Narev-hadsereg felett.
* szeptember 3. Nyugaton a nmetek elrik a Marne folyt.
* szeptember 5. Francia ellencsaps a Marne-nl. Az antanthatalmak megegyeznek, hogy nem ktnek klnbkt.
* szeptember 5-10. A Marne-i csata sorn a francik veszik t a kezdemnyezst, a nmetek visszavonulnak az Aisne mg.
* szeptember 6-15. A Mazuri-tavaknl Hindenburg legyõzi az oroszokat, akik viszont elfoglaljk Kelet-Galcit, s a Krptok vonalig szortjk vissza a Monarchia erõit.
* szeptember 14. Helmuth von Moltke nmet vezrkari fõnk lemond. Helyre Erich von Falkenhayn lp.
* szeptember 23. A nmetek beveszik Varennes-t.
* szeptember 25. Az Uzsoki-hgnl elõretrõ orosz csapatok magyar fldre lpnek.
* oktber 4. Az oroszok elfoglaljk Mramarosszigetet. - A nmet-osztrk csapatok elrik a Visztult.
* oktber 5. A szerb kormny Belgrdbl Skopjba kltzik.
* oktber 9. A nmetek beveszik Antwerpent; a belga kormny Le Havre-ba menekl.
* oktber 10. Meghal I. Kroly romn kirly. Utda I. Ferdinnd.
* oktber 12. Gent s Lille nmet kzre kerl.
* oktber 15. Az U-9 nmet tengeralattjr elsllyeszti a Hawke brit cirklt.
* oktber 27. Az oroszok lengyelorszgi tmadsnak kvetkeztben a nmet-osztrk csapatok knytelenek visszavonulni.
* oktber 29. Trkorszg a kzponti hatalmak oldaln belp a hborba.
* november 1. Hindenburg lesz a keleti front fõparancsnoka. A Spee tengernagy vezette nmet hajraj a chilei partoknl elsllyeszt kt brit hajt.
* november 5. Oroszorszg, Nagy-Britannia s Franciaorszg hadat zen Trkorszgnak.
* november 15. Orosz tmads Poznan s Szilzia ellen.
* december 1. Az osztrk-magyar erõk elfoglaljk Belgrdot.
* december 4. Az oroszok Limanovnl veresget szenvednek, ugyanekkor kivonulnak Magyarorszgrl is.
* december 8. A britek megsemmistik Spee tengernagy hajit.
1915:
* janur 24. sszecsapsok a tengeren Helgolandnl s Dogger Bank-nl. A brit Lion csatacirkl slyosan megsrl, a nmet Blcher elsllyed.
* janur 27. Az oroszok jra behatolnak Magyarorszg terletre.
* februr 4. A nmetek hadivezett nyilvntjk a brit vizeket. Bejelentik, hogy a trsgben minden kereskedelmi hajt el fognak sllyeszteni.
* februr 4-22. Az n. tli csata a Mazuri-tavaknl. Az sszecsapsok nmet sikerrel vgzõdnek.
* februr 5. Osztrk-magyar ellentmads a Krptokban.
* februr 19. A britek hadihajkrl gyzzk Gallipoli erõdjt.
* februr 22. Nmetorszg korltlan tengeralattjr-hbort hirdet.
* mrcius 9. A keleti fronton Grodno-nl a nmetek legyõzik az oroszokat.
* mrcius 22. Az oroszok Galciban beveszik az 1914 szeptembere ta ostromlott Przemysl erõdjt; 120 ezer osztrk-magyar vdõ esik fogsgba.
* prilis 5. Francia offenzva a Maas s a Mosel vidkn.
* prilis 13. Az osztrk-magyar erõk ismt kiûzik az oroszokat Magyarorszg terletrõl.
* prilis 22. A nmetek a nyugati fronton, Ypern trsgben elõszr hasznlnak nagyobb mennyisgben harci gzokat.
* prilis 25. Az angolok s a francik partra szllnak a Dardanellknl.
* prilis 26. Egy Londonban kttt titkos megllapods rtelmbenn Olaszorszg csatlakozik az antanthoz.
* mjus 2. Gorlicnl osztrk-magyar offenzva indul; jniusban visszafoglaljk Przemysl-t s Lemberget.
* mjus 4.. Olaszorszg felmondja a hrmas szvetsget.
* mjus 7. Az U-20 nmet tengeralattjr megtmadja a Lusitania nevû amerikai cenjrt. A haj elsllyed, az Egyeslt llamok elgttelt kvetel.
* mjus 10. Az elsõ Zeppelin-tmads London ellen.
* mjus 23. Olaszorszg hadat zen a Monarchinak.
* mjus 26. A Gallipolinl elszenvedett kudarc miatt menesztik az admiralits elsõ lordjt, Winston Churchill-t.
* jnius 11. A szerbek bevonulnak Tiranba.
* jnius 15. Az isonzi csata kezdete az olasz fronton. 29-n jabb tmadst indtanak az olaszok.
* jnius 30. A kzponti hatalmak j offenzvt indtanak az oroszok ellen. Elõretrnek, de nem tudjk kicsikarni a vgsõ dntst.
* jlius 18 - augusztus 1.. A 2. isonzi csata. Az olaszok sikertelenl prbljk ttrni az osztrk-magyar vdvonalat.
* jlius 20. A nmetek beveszik Radomot.
* augusztus 5. A nmetek elfoglaljk Varst, 15-n Kovnt.
* augusztus 21. Olaszorszg hadat zen Trkorszgnak.
* augusztus 25. Francia-brit tmads Artois-ban s Champagne-ban.
* augusztus 26. A Mackensen vezette nmet csapatok bevonulnak Breszt-Litovszkba; Lengyelorszg egszt elfoglaljk a kzponti hatalmak.
* szeptember 4. A nmetek elfoglaljk Grodno-t.
* szeptember 5-8. Ht orszg baloldali szocialistinak bkertekezlete a svjci Zimmerwaldban.
* szeptember 22. Sikertell vgzõdik a francia-angol offenzva Artois-ban.
* oktber 5. Angol-francia partraszlls Szalonikiben.
* oktber 9. Osztrk csapatok elfoglaljk Belgrdot.
* oktber 14. Bulgria hadat zen Szerbinak.
* oktber 18. A harmadik sikertelen olasz ttrsi ksrlet az Isonznl.
* oktber 23. Egy angol tengeralattjr elsllyeszti a Prinz Adalbert nmet hadihajt.
* oktber 29. Viviani utdaknt Aristide Briand az j francia miniszterelnk.
* november 5. Bolgr csapatok elfoglaljk Nist.
* november 8. A Monarchia egyik tengeralattjrja elsllyeszti az Ancona olasz utasszlltt.
* november 10. A negyedik eredmnytelen olasz tmads az Isonznl.
* november 22. A trkk megverik a brit expedcis hadtestet.
* november 25. Mackensen seregei gyõzelmet aratnak Rigmezõnl. A szerb hadsereg maradka Albniba vonul vissza.
* december 6. Antant-konferencia Chantillyben. Dntenek a Dardanellk kirtsrõl.
* december 7. Krolyi Mihly grf bkeakci elindtsa mellett szll skra a kpviselõhzban.
* december 21. A Dardanellkrl Szalonikibe szlltjk az angol s francia csapatokat.
1916:
* janur 8. Gallipolibl is tvoznak a szvetsges katonk.
* janur 14. Montenegro kapitulcija a Monarchival szemben.
* janur 15. A nmet hadiflotta j parancsnoka Reinhard Scheer.
* janur 17. Sikeres orosz tmads a trkk ellen a Kaukzusban.
* februr 8. Az U-51 jelû nmet tengeralattjr elsllyeszti a francia Admiral Charner cirklt.
* februr 11. Tiranba bevonulnak a kzponti hatalmak csapatai.
* februr 21. Megkezdõdik a verduni csata. A december kzepig tart sszecsapsok kzel 1 milli ldozatot kvetelnek.
* februr 27. A Monarchia katoni elfoglaljk Durazzo-t.
* mrcius 8. jabb olasz kudarc Isonznl.
* mrcius 9. Nmetorszg hadat zen Portuglinak.
* mrcius 14. Joseph Gallieni francia hadgyminiszter benyjtja lemondst.
* mrcius 15. Alfred von Tirpitz nmet tengerszeti miniszter is tvozik, utda Eduard von Capelle.
* prilis 6. A nmet birodalmi gyûls a korltlan tengeralattjr-hbor mellet teszi le a voksot.
* prilis 17. Brit s portugl erõk megtmadjk a kelet-afrikai nmet gyarmati terleteket.
* prilis 20. Dublinban r felkels tr ki a Sinn Fein mozgalom vezetsvel.
* prilis 29. Irakban kapitull a brit expedcis hadtest.
* prilis 30. Angol katonk leverik az r felkelst.
* mjus 24. A Monarchia csapatai offenzvt kezdenek az Isonznl. A kezdeti lendlet hamar megtrik, a tmads elakad.
* mjus 31. A skagerraki (jtlandi) tengeri csatban a nmetek jelentõs vesztesgeket okoznak a brit flottnak, s visszavonulsra ksztetik õket. Fõ cljuk, az angol blokd ttrse viszont nem sikerl.
* jnius 4. Alekszej Bruszilov tbornok vezetsvel tmadst indtanak az orosz csapatok.
* jnius 8. Az oroszok Luck trsgben ttrik a Monarchia vdvonalt. Elfoglaljk Volhnit s Bukovint. - Az angol Hampshire cirkl aknra fut s elsllyed. Az ldozatok kztt van Kitchener lord hadgyminiszter is.
* jnius 24. Anyagcsata kezdõdik a nyugati fronton a Somme folynl.
* jlius 1. Az antant erõi veszik t a kezdemnyezst a Somme-nl, de rendkvl nagy vesztesgeket szenvednek.
* jlius 7. Az elhunyt Kitchener lord utda a brit hadgyminiszteri poszton David Lloyd George.
* jlius 9. Krolyi Mihly grf lemond a Fggetlensgi Prt elnki posztjrl, s tbb trsval egytt kilp a prtbl annak nmetbart politikja miatt.
* jlius 17. Megalakul a Fggetlensgi s 48-as (Krolyi) Prt.
* jlius 20. A keleti front fõparancsnokv nevezik ki Paul von Hindenburgot.
* augusztus 4. A hatodik isonzi csata kezdete. Az tkzet sorn az olaszok elfoglaljk Grz vrost, de ksõbb a tmadsuk elakad.
* augusztus 8. Az oroszok elõretrnek Bukovinban.
* augusztus 17. Az antant s Romnia titkos bukaresti megllapodsa sorn terleteket grnek Romninak.
* augusztus 27. Romnia hadat zen a Monarchinak; romn csapatok betrnek Erdlybe.
* augusztus 28. jabb hadzenetek: Olaszorszg Nmetorszggal, Nmetorszg Romnival kezdi meg az ellensgeskedst.
* szeptember 1. Bolgr hadzenet Romninak.
* szeptember 7. Brass romn kzre kerl. A kvetkezõ napokban a romn csapatok Petrozsnyig jutnak.
* szeptember 14. A hetedik isonzi csata kezdete.
* szeptember 15. A somme-i csata sorn a britek elõszr vetnek be tankokat.
* szeptember 19. Osztrk-magyar egysgek visszaveszik Petrozsnyt.
* szeptember 26. Visszafoglaljk Nagyszebent is.
* oktber 7. Nmet s osztrk csapatok bevonulnak Brassba.
* oktber 9. Megindul a nyolcadik isonzi csata.
* oktber 21. Friedrich Adler osztrk politikus agyonlvi Karl Strgkh-t, Ausztria miniszterelnkt.
* oktber 28. Ernst von Koerber az j osztrk miniszterelnk.
* november 5. Nmetorszg s Ausztria-Magyarorszg proklamciban jelentik be a fggetlen Lengyel Kirlysg megalakulst.
* november 7. Woodrow Wilsont jravlasztjk az USA elnki szkbe.
* november 21. Meghal I. Ferenc Jzsef. Utda I. Kroly (IV. Kroly nven magyar kirly), aki mihamarabbi bkt szeretne elrni.
* november 28. Vget r a somme-i csata, az antant nem tudja kierõszakolni az ttrst.
* december 2. Kroly csszr s kirly tveszi a Monarchia hadseregnek fõparancsnoksgt.
* december 6. A nmet katonk Mackensen vezetsvel bevonulnak Bukarestbe.
* december 7. A keleti fronton sikertelenl r vget a Bruszilov-offenzva. Herbert Asquith utdaknt David Lloyd George lesz az j brit miniszterelnk.
* december 12. A kzponti hatalmak bketrgyalsokra tesznek javaslatot az antantnak, de nem jellnek meg feltteleket.
* december 13. Lemond Koerber osztrk miniszterelnk. 20-n Heinrich Klam-Martinic lesz az utda.
* december 15. A nmet hadvezets vget vet a sikertelen verduni offenzvnak.
* december 18. Wilson amerikai elnk felajnlja, hogy kzvett a bketrgyalsokon, amennyiben a felek konkrt javaslatokkal llnak elõ.
* december 30. Az antant elutastja a kzponti hatalmak bkeajnlatt. - IV. Krolyt magyar kirlly koronzzk
1917:
* janur 17. Az antant elkldi bkefeltteleit Wilson elnknek.
* janur 22. Wilson a kongresszushoz intzett zenetben meghirdeti a gyõzelem nlkli bke jelszavt.
* februr 1. A nmetek korltlan tengeralattjr-hbort hirdetnek.
* februr 3. Egy amerikai haj elsllyesztse miatt az USA megszaktja Nmetorszggal a diplomciai kapcsolatokat.
* februr 17. IV. Kroly titkos bketapogatzsba fog.
* mrcius 10. (orosz idõszmts szerint februr 27.) Ptervrott kitr az n. februri forradalom.
* mrcius 15. (mrcius 2.) Lvov herceggel az ln ideiglenes polgri kormny alakul Oroszorszgban. II. Mikls cr lemond.
* mrcius 24. IV. Kroly bkeajnlatot tesz Poincar francia elnknek.
* prilis 6. Az USA hadba lp az antant oldaln. Rvidesen a kontinens ms llamai is hadat zennek Nmetorszgnak.
* prilis 9. Az arras-i csata kezdete. Az antant egysgei visszaszortjk a nmeteket, de a dntõ gyõzelem most is elmarad.
* prilis 16. (prilis 3.) Lenin hazatr az emigrcibl. Msnap kihirdeti prilisi tziseit.
* mjus 14. Az olaszok tizedik ksrletket indtjk az Isonz tlpsre. Ez a tmadsuk sikerrel vgzõdik, az offenzva mgsem ri el vgsõ cljt, s jnius 5-n kifullad.
* mjus 15. Ptain lesz az j francia fõparancsnok, Foch a vezrkari fõnk.
* mjus 23. Tisza Istvn magyar miniszterelnk s kormnya lemond.
* jnius 7. A britek pnclosokkal tmadnak Flandriban.
* jnius 12. Grgorszg hadat zen a kzponti hatalmaknak.
* jnius 15. Esterhzy Mric az j magyar miniszterelnk.
* jnius 26. Az elsõ amerikai katonk megrkeznek Franciaorszgba.
* jlius 1. (jnius 18.) Megnylik a Szovjetek Elsõ sszoroszorszgi Kongresszusa. Ugyanezen a napon Kerenszkij hadgyminiszter ltalnos tmadst rendel el, mely hamarosan sszeomlik.
* jlius 14. Theobald von Bethmann-Hollweg nmet kancellr lemond. llandsul a kormnyvlsg. - Finnorszg kikiltja fggetlensgt.
* jlius 17. (jlius 4.) Tntetsek Ptervrott, melyek hamarosan fegyveres felkelss fajulnak. A hatalom leveri a felkelõket, Lenin Finnorszgba menekl.
* jlius 30. (jlius 17.) Kerenszkij alakt kormnyt Oroszorszgban.
* jlius 31. Az antant erõi offenzvt indtanak Flandriban. A tmadst "elnyeli a sr".
* augusztus 1. XV. Benedek ppa bkefelhvst intz a hadviselõ felekhez.
* augusztus 18. A tizenegyedik csata kezdete az Isonznl.
* augusztus 19. A kzponti hatalmak csapatai Tarnopolnl ttrik az orosz frontot.
* augusztus 20. Lemond Esterhzy Mric miniszterelnk. Utda Wekerle Sndor.
* szeptember 1. Belgiumban megkezdõdik az yperni csata.
* szeptember 9. (augusztus 27.) Kornyilov tbornok sikertelen puccsksrlete Oroszorszgban.
* szeptember 14 (szeptember 1.) Oroszorszgban kikiltjk a kztrsasgot. Kerenszkij tveszi a hadsereg fõparancsnoksgt.
* oktber 15. Kivgzik Mata Harit, a kmkedssel vdolt tncosnõt.
* oktber 24. Kezdett veszi a tizenkettedik isonzi csata, melynek vgn a kzponti hatalmak seregeinek Caporetto-nl sikerl ttrnik az olasz vdelmet.
* november 7. (oktber 25.) Bolsevik hatalomtvtel Oroszorszgban.
* november 13. Georges Clemenceau az j francia miniszterelnk.
* november 25. Megalakul az antant legfelsõbb haditancsa.
* december 3. Breszt-Litovszkban fegyverszneti trgyalsok kezdõdnek a kzponti hatalmak s Oroszorszg kpviselõi kztt. December 22-tõl hivatalos bketrgyalsok folynak.
* december 7. Az USA hadat zen a Monarchinak.
* december 9. A britek bevonulnak Jeruzslembe. - Alrjk a romn fegyversznetet.
* december 11. Litvnia kikiltja fggetlensgt.
1918:
* janur 8. Wilson elnk 14 pontos bketervet terjeszt a kongresszus el.
* janur 22. Kijevben kikiltjk a fggetlen ukrn llamot.
* janur 25. Lemond Wekerle magyar miniszterelnk, de a kirly jra õt bzza meg kormnyalaktssal.
* janur 28. sztorszg s Litvnia deklarlja fggetlensgt.
* februr 1. Ausztria-Magyarorszg s Franciaorszg feljtja titkos bketrgyalsait. - Matrzlzads tr ki Cattaro-ban.
* februr 8. Ukrajna Breszt-Litovszkban klnbkt kt a kzponti hatalmakkal. 10-n viszont ugyanott megszakadnak a trgyalsok az oroszokkal.
* februr 14. Szovjet-Oroszorszg ttr a Gergely-naptr hasznlatra.
* februr 18. A nmet hadsereg ltalnos tmadsba lendl keleten.
* mrcius 3. Breszt-Litovszkban a kzponti hatalmak kpviselõi s a szovjet-orosz kormny kldttei alrjk a bkemegllapodst.
* mrcius 9. A szovjet kormny Ptervrrl Moszkvba kltzik.
* mrcius 21. Nagy nmet tmads indul nyugaton, jelentõs eredmny nlkl.
* mrcius 26. Ferdinand Focht nevezik ki a szvetsges erõk fõparancsnoknak.
* prilis 8. Rmban a Monarchia nemzetisgeinek kongresszusn az "elnyomott npek" nemzeti nllsgot kvetelnek.
* prilis 17. Lemond a Wekerle-kormny.
* mjus 7. A kzponti hatalmak s Romnia bkt ktnek.
* mjus 8. A kirly ismt Wekerlt kri fel kormnyalaktsra.
* mjus 27. A harmadik nmet offenzva indul meg a Marne-nl.
* jnius 15. A "piavei katasztrfa": osztrk-magyar tmads indul, mely slyos emberldozatok rn sem r el sikert. - A francia-amerikai csapatok meglltjk a nmetek nyugati tmadst.
* jlius 18. A nyugati fronton az antant erõi veszik t a kezdemnyezst.
* augusztus 8. A nmetek dntõ veresget szenvednek a nyugati fronton, miutn az antant erõi tmegvel vetik be ellenk a replõgpeket s a tankokat.
* augusztus 30. Lenin ellen mernyletet kvetnek el, a bolsevik vezetõ slyosan megsebesl.
* szeptember 2. A nmetek a nyugati front teljes hosszban visszavonulsra knyszerlnek.
* szeptember 14. A Monarchia bketrgyalsokra tesz javaslatot.
* szeptember 15. Megindul az antant balkni offenzvja.
* szeptember 25. Bulgria bkt kr az antanttl. 30-n Szalonikiben alrjk a fegyversznetet.
* oktber 3. Nmetorszgban Max von Baden alakt kormnyt, s fegyverszneti ajnlatot llt ssze.
* oktber 4. Burin Istvn, a Monarchia klgyminisztere bkeajnlattal fordul Wilson amerikai elnkhz.
* oktber 17. A Parlamentben Tisza Istvn kijelenti: "A hbort elvesztettk".
* oktber 23. Budapesten megalakul a Magyar Nemzeti Tancs.
* oktber 28. Az olaszok a Piave folynl ttrik a frontot.
* oktber 31. Budapesten gyõz az õszirzss forradalom. - Krolyi Mihly az j miniszterelnk. - Meggyilkoljk Tisza Istvnt.
* november 3. Fegyversznetet rnak al a Monarchia s az antant kpviselõi.
* november 3-4. Flottalzads Kiel-ben.
* november 9. Nmetorszgban kikiltjk a kztrsasgot.
* november 11. A compiegne-i erdõben alrjk a fegyversznetet, gy a nyugati fronton is vget rnek a harcok. | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
